2012. február 04., szombat , Ráchel, Csenge

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Témaspecifikus oldalak

5-6. évfolyam  TÁMOP 3.1.1  TÁMOP 3.1.1.  evidence based policy  felsőoktatás  hatásvizsgálat  innováció  iskolafejlesztés  jógyakorlat  kompetenciafejlesztés  munka  munkaerőpiac  oktatás  oktatáspolitika  pillér  policy  programcsomag  pályakövetés  tanulás módszertan  tanítás módszertan 

tamop311.ofi.hu >> Szakmai program >> 6. pillér >> 6.1.1.

6.1.1. elemi projekt - Elhelyezkedési esélyek vizsgálata

Projektleírás

Munkatársak

Produktumok


Kontextus

A közép- és felsőfokú expanzió és a változó munkaerőpiac az iskolából a munka világába való átmenetet valamennyi társadalmi csoportnál átrendezte. Kutatásunkban a középfokú programokon tanulók közül néhány olyan csoport munkaerő-piaci beilleszkedésének feltételeit vizsgáljuk, amelyek iskolai pályafutásuk során bizonyos hátrányokat és/vagy kudarcokat szenvedtek el, és társadalmi integrációjuk ezért is az átlagosnál nagyobb nehézségekkel jár. Ezek a speciális szakiskolások, a szakiskolások közül a hiányszakmákat tanulók, a középiskolások közül pedig azok, akik nem tanulnak tovább felsőfokon. Projektünk ezért több (szakiskolai, speciális szakiskolai, középiskolai, pályakövetési) alprojektre ágazik.

Az elhelyezkedési esélyeket a leendő szakmunkások célcsoportján belül a gyakorlat helyszíne szerint is vizsgáljuk, azaz hogy mennyiben tartható az a dogmának tekinthető állítás, miszerint a vállalatoknál, vállalkozóknál történő gyakorlat eredményesebb.

A konkrét célcsoportok elhelyezkedési esélyének vizsgálatán túl olyan konkrét témákat vizsgálunk, amelyek az esélyek alakulása szempontjából nem közömbösek, és egyúttal napi oktatáspolitikai aktualitásoknak is tekinthetők. Ilyen kiemelten a pályakövetés, továbbá a pályaorientáció és – a megcélzott tanulói csoportok miatt – bizonyos mértékben a lemorzsolódás kérdése is.

Minthogy a TÁMOP 2-ben országos, elsősorban makroszinten értelmezhető pályakövetési rendszer kidolgozása történik meg, mi a mikro szintre, az intézményi szinten kívánatos és lehetséges követési módszerek kidolgozására és – egy következő projekt keretében történő – kipróbálására törekszünk. További fontos vizsgálandó kérdés a pályaorientáció és a pályakövetés kapcsolata, összekapcsolásának lehetősége. Az intézményektől a pályaorientációt valamilyen szinten elvárja az oktatáspolitika, a pályakövetési tevékenységet azonban mindeddig nem várta el. Jelenlegi ismereteink szerint mindkét tevékenység sporadikusan fordul elő az intézményekben, összekapcsolásukra azonban érdemi példát még nem ismerünk.

 

Tervezett időtartam: 2009. május 1. – 2010. október 30.


A projekt költségvetése: 23,5 MFt

 

Cél

A projekt célja, hogy a szakemberek – kiemelten az országos és helyi oktatás- és szakképzés-irányítás, az intézményvezetők és kutató-fejlesztő szakértők –, akik egyben a projekt eredményeinek legfőbb célcsoportjai megismerhessék a probléma empirikus hátterét és aktuális szakpolitikai tanulságait. Célunk, hogy az említett szakértői körben gyengüljenek az adatokkal nem alátámasztott, sokszor érdekek által diktált és napirenden tartott dogmákban való hitek és hiedelmek, és egy differenciáltabb, a problémák elemzésére koncentráló látásmód honosodjon meg.

 

Módszerek, a kutatás tevékenységei

1.) Nyilvános dokumentumok gyűjtése (Internet, sajtó);

2.) Interjúk készítése intézményvezetőkkel a fent megadott témákról (hiány- és divatszakmák, gyakorlat helyszíne, pályakövetés, speciális szakiskolák és szakközépiskolák munkaerőpiacra való reflektálása);

3.) Postai kérdőívek intézményvezetői körben egyebek között a hiány- és divatszakmákról, pályakövetésről, az RFKB-k döntéseiről;

4.) Kérdőívek 10 szakmában végzős szakiskolásokkal, osztálykeretben kitöltött kérdőívekkel;

5.) Kérdőívek a szakképző évfolyamokon tanuló speciális szakiskolai tanulókkal, osztálykeretben kitöltött kérdőívekkel;

6.) Adatbázis készítése a KIRSTAT, a KIFIR és egy az OFI-ban rendelkezésre álló (Neuwirth Gábor által gondozott) adatbázisokból azon középiskolákról, amelyekből alacsony arányban tanulnak tovább a diákok – az adatbázis elemzése;

7.) Adatbázis készítése a KIRSTAT alapján a speciális szakiskolákról – az adatbázis elemzése;

8.) Adatbázis készítése a KIRSTAT alapján hiányszakmákban tanulókról – az adatbázis elemzése;

9.) Tanulmányutak: interjúzás egyes országokban a képzés munkaerőpiachoz igazodásáról, a hiányszakma probléma kezeléséről, pályakövetésről;

10.) Tanulmányok készítése a speciális szakiskolák munkaerőpiac-orientáltságáról, az egyes hiányszakmákban most végzősök munkaerő-piaci kilátásairól és terveiről, a speciális szakiskolások munkaerő-piaci kilátásairól és terveiről, a szakmát különböző gyakorlóhelyeken elsajátítók munkaerő-piaci kilátásairól és terveiről, az intézményi és a TISZK-szintű pályakövetésekre irányuló tervekről és kezdeti gyakorlatokról, az adatbázisok alapján az egyes intézménytípusokról;

11.) Tézisek és szakpolitikai javaslatok megfogalmazása;

12.) Az eredmények ismertetése és megvitatása a fenti célcsoporttal.

 

Várható eredmények

  • 3 db. „Tanulmányfüzet”, mely tartalmaz rövid helyzetképet, külföldi példa tanulságait és téziseket és szakpolitikai javaslatokat.
  • 1 db. „Szakpolitikai javaslatcsomag”
  • 4 db. „Workshop”

 

Munkatársak

  • Projektvezető:
    Mártonfi György

 

  • A projektben résztvevő további munkatársak:
    Garami Erika
    Györgyi Zoltán
    Hordósy Rita
    Istenes Mónika
    Keller Judit
    Király Gábor
    Korenyák Zsófia
    Lukács Ágnes
    Mészáros Dóra
    Németh Etelka Kitty
    Péceli Melinda
    Szalma Ivett
    Szanyi F. Eleonóra
    Tomasz Gábor
    Török Balázs


Produktumok