Témavezető: Kőpatakiné Mészáros Mária

Az integráció, s ezen belül a sajátos nevelési igényű tanulók iskoláztatásával kapcsolatos témát az elmúlt 10 évben egyrészt a szakmai kommunikáció nagy intenzitása jellemezte, amelyben a pedagógia aktív szereplői konferenciákon, szakmai programokon, pedagógus-továbbképzésekben vettek részt, osztották meg egymással tapasztalataikat, másrészt ebben az időszakban erősödött fel az Európai Uniónak az oktatásügyi szerepe, amelyben a tagállamok együttgondolkodásának meghatározó eleme az integráció volt.

Az óvodai és a középiskolai együttnevelés hazai (óvodai és középiskolai) helyzetéről az előző 3 évben készült kutatási adatokra alapozó elemző, a fejlesztések számára javaslatokat megfogalmazó két tanulmánykötet. A 6.2.2. projekt a teljes kép kialakítását szolgálja az általános iskolai együttnevelés helyzetére vonatkozó kutatási program megvalósításával[1].

A projekt céljai:

• Az együttnevelés hazai általános iskolai gyakorlatának feltárása.
• A gyakorlatban megjelenő fejlesztési igények, szükségletek feltárása
• A mérések eredményeinek gyors visszacsatolása az intézményeknek.

A projekt végső produktuma egy kutatási zárókötet, amely bemutatja az európai szervezetekkel való együttműködés inklúziós tapasztalatait, és leírja a hazai gyakorlatban való hasznosítás lehetőségeit. Ismerteti a hazai fejlesztések tapasztalatait és a kutatási eredmények alapján beszámol az alapfokú oktatási intézményekben megvalósuló együttnevelésről, inklúziós jó gyakorlatokról és a helyi viszonyokra adaptálható inklúziós modellekről. Rávilágít arra, hogy az integrációs törekvésekkel kapcsolatos szavak és tettek harmonizálnak-e egymással.

A kutatási eredmények várható hasznosulása

17. A (mérési) bizonyítékokon alapuló fejlesztések leírása, az adatfájl, a gyorsjelentés alapstatisztikáiban szereplő adatok felhasználhatók az inklúziós standardok kialakításához.
18. Az integrációval kapcsolatos megoldások pedagógiai hasznosíthatóságának leírása beépíthető a szakmai tanácsadók (folyamattanácsadók, adaptációs szaktanácsadók) továbbképzéseibe.
19. Az inklúziós jó gyakorlatok, inklúziós modellek leírása használható a hálózati tevékenység kialakítását támogató szakértők munkájában.
20. Az adatokon alapuló elemzések inputokat adnak a szakmai támogatási rendszerek kiépítéséhez.

17. A különböző érintett társadalmi csoportok (tanárok, diákok, szülők) véleményének meghallgatásával és érdekeinek azonosításával az integrációt segítő cselekvési lehetőségeket kínál érintett társadalmi csoportok felé.
18. A gyógypedagógiai intézményekben tanító pedagógusok továbbképzésében hangsúlyok megfogalmazásához a többségi iskolákkal kapcsolatos, az integráció gyakorlatával összefüggő ismeretek, jó gyakorlatok, modell-leírások esetében.

A kutatás ráirányította a figyelmet arra, hogy az oktatással kapcsolatos kérdéseinkre (például, hogy mitől eredményes vagy eredménytelen egy fogyatékos diák, együttnevelő iskola) nem kaphatunk kielégítő választ anélkül, hogy a terepen dolgozók szemléletmódjával, szavaival, gondolkozásával és viselkedésével megismerkednénk, továbbá arra is, hogy az együttnevelés szereplőinek minden szinten, beleértve az iskolai szintet is, rendszeresen meg kellene erősíteniük az inklúzióval kapcsolatos elkötelezettségüket. Ezzel előmozdítható, hogy a gyermekek, a szülők és a tágabb környezet pozitív módon forduljon a fogyatékos emberek felé.