2012. február 04., szombat , Ráchel, Csenge

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Témaspecifikus oldalak

5-6. évfolyam  TÁMOP 3.1.1  TÁMOP 3.1.1.  evidence based policy  felsőoktatás  hatásvizsgálat  innováció  iskolafejlesztés  jógyakorlat  kompetenciafejlesztés  munka  munkaerőpiac  oktatás  oktatáspolitika  pillér  policy  programcsomag  pályakövetés  tanulás módszertan  tanítás módszertan 

tamop311.ofi.hu >> Szakmai program >> 6. pillér >> 6.4.2.

6.4.2 elemi projekt - A szociális és vállalkozói kompetenciák fejlesztése - tankönyvimegjelenítés és a médiareprezentáció oktatási kérdései

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben (OFI) lezárult a TÁMOP 3.1.1. 6.4.2 számú elemi projekt, amely a diákok iskolai szocializációjának többféle aspektusát – szociális és vállalkozói kompetenciák, illetve ezek (tankönyvi és a médiában megjelenő) reprezentációját vizsgálta.

Ezek a kutatások és fejlesztések szervesen összekapcsolódtak az OFI-ban (korábban OKI-ban) több mint egy évtizede folyó munkálatokkal, amelyek alapja a 2006-ban itt megfogalmazódó Nemzeti Médianevelési Stratégiai Terv (NMST), valamint a 2009-es Aktív és felelős állampolgárságra nevelés nemzeti stratégiája volt.

A TÁMOP 3.1.1. 6.4.2. elemi projekt három- szervesen összetartozó - területet kívánt összefogni és összehangolni az iskolai szocializáció kutatása és fejlesztése terén:

  • A hagyományos értelemben vett demokráciára történő nevelést (állampolgári nevelés, aktív és felelős polgárrá nevelés).
  • A gazdasági kultúra erősítését, amely szorosan hozzátartozik korábbi társadalomismereti programjainkhoz.
  • A tankönyvi és a médiában megjelenő reprezentáció területe pedig azért kapcsolódik szorosan ide, mert ez viszonylag feltáratlan területe pedagógiai kultúránknak, holott jól tudjuk, hogy mind az egyéni és közösségi identitások kialakulásában, mind pedig a társadalmi kommunikációban a reprezentációnak kiemelt szerepe van („már szinte csak azt tekintjük igazán létezőnek, amit közvetítenek számunkra”).

Kutatásaink legizgalmasabb – emiatt a leginkább publikálandó - tapasztalata az volt, hogy mind szociális, mind a vállalkozói kompetenciák megalapozása és fejlesztése esetében az iskolai feladatokat (is) egyre inkább a média veszi át. A diákok média-(elsősorban internet)-használatára vonatkozó kérdéseink nyomán egyfajta „görbe tükröt” kaptunk az oktatási rendszerről, az iskola gyengeségeiről – sok tekintetben „valóságidegenségéről”. A diákok ugyanis egyre több olyan szerepben, illetve funkcióban használják a világhálót, amelyet az iskolának kellene megadni, de ott nem találják. Itt nemcsak az információszerzés új módjairól van szó, hanem a szocializációjukhoz szükséges értékekről, normákról, mintákról, közösségi hatásokról stb.

Reményeink szerint az angolszász és a hazai tapasztalatokat ismertető háttértanulmányokat és összegzéseket, valamint reprezentációs kutatásaink eredményeit, illetve az abból leszűrt ajánlásokat és javasolt pedagógiai standardokat önálló kiadványban is közzé tudjuk majd tenni.