Projektleírás

Munkatársak

Produktumok

Kontextus

Az 1996-os törvénymódosítás óta tudjuk, hogy az 1998-ban beiskolázott, 2010-ben érettségiző korosztály számára a tankötelezettség a korábbi évjáratokkal szemben 16 helyett 18 éves korig tart. Kimondottan a tankötelezettség teljesítését célzó szakmapolitikai törekvésről ugyan nem tudunk, de néhány konkrét politika (integráció, SZFP, kiemelten a ’C’ komponens) nyilvánvalóan pozitív hatással lehet a teljesülésre. A rendszer szereplői ellentmondásosan nyilatkoznak a kérdésről. Egyesek szerint „úgyis teljesíthetetlen lesz”, legfeljebb a jegyzőknek a jelenleginél több levelezést és eljárást kell lebonyolítaniuk. Mások szerint a szakiskolai képzés 3 évesről 4 évesre való kiterjesztése okafogyottá tette, hogy bármit is kelljen tenni azon kívül, hogy a diákokat bent kell tartani a szakiskolában. Egyelőre bizonytalanság van a tekintetben is, hogy mi tekinthető a tankötelezettség teljesítésének.

A teljesítéssel kapcsolatban négy dologra kell figyelnünk. Legelőször a szabályozási és értelmezési aspektusokra. Valamennyi szereplő számára világos és azonosan értelmezett kell legyen a teljesülés ténye. A másik probléma, hogy a nem-teljesítést monitorozni, követni kell. Statisztikailag is, de ezen túl, személyre szabottan regisztrálni is, hogy az egyénre irányuló beavatkozásnak, az integrációt célzó képzési-foglalkoztatási kínálatnak világos keretei legyenek. A harmadik, már a 16 éves korig tartó tankötelezettség kapcsán is a szükségesnél kisebb figyelmet kapó, de most még fontosabbá váló kérdés a ’formális’ és az ’érdemi’ teljesítés megkülönböztetése, az utóbbira irányuló intézményi és ágazati politikák, amelyek persze a ’formális’ teljesítés arányszámait is emelik. Fontos továbbá megismerni és elemezni az intézkedés hatását és mellékhatásait.

Az érdemi teljesítést megcélzó politikák között kiemelt szerepet tölt be az egykori Szakiskolai Fejlesztési Program ’C’ komponense, amely szemléleti korszerűsége ellenére méltatlanul kevés figyelmet kapott, és 2009-ben meg is szűnt. A Program első és második szakaszának kedvezményezett iskolái közül már az elmúlt tanévig több mint 40 emelte kínálatába a 100%-ig projekteken alapuló, tehát – az eredeti elképzelések szerinti megvalósulás esetén – a tantárgyakat, tanórákat kiiktató, a tananyag helyett a szakképzéshez szükséges belépő kompetenciák fejlesztésére koncentráló programot. Ennek azért van nagy jelentősége, mert „iskolátlanítja” a képzést azon célcsoport esetén, amely az „iskolásság” elől amúgy menekülne, így az integráció egy hatalmas akadályát bont(hat)ja le. A szakmai nyilvánosság egyelőre még nem értesült a program tényleges működéséről, nehézségeiről és sikereiről.

Tervezett időtartam: 2009. május 1. – 2010. október 30.

A projekt költségvetése: 11,9 MFt

Cél

A projekt célja, hogy a szakemberek – kiemelten az országos és helyi oktatásirányítás, az intézményvezetők és kutató-fejlesztő szakértők – számára, akik egyben a projekt eredményeinek legfőbb célcsoportjai tájékoztatást adjon a tankötelezettség formális és érdemi teljesüléséről, annak nehézségeiről és mellékhatásairól.

Módszerek, a kutatás tevékenységei

1.) Nyilvános dokumentumok gyűjtése (Internet, sajtó);

2.) A világ országaiban a tankötelezettségre vonatkozó alapinformációk összegyűjtése és feldolgozása;

3.) Interjúk készítése (oktatásirányítók, fenntartók, intézményvezetők, ifjúságvédelmi felelősök, osztályfőnökök és diákok körében) a tankötelezettség emelésének hatásairól;

4.) Interjúk készítése a kompetencia alapú felkészítésről;

5.) Egyes kérdőívek vonatkozó adatainak (a 6.1.1 Elhelyezkedési esélyek elemi projekt keretében végzett felmérések egyes kérdéseinek) feldolgozása;

6.) Tanulmányutak, interjúzás olyan országokban (Németország, Flandria), ahol a tankötelezettség emelése már korábban megtörtént vagy most napirenden van;

7.) Az egyes érintett szereplők („stakeholderek”) szemszögéből a tankötelezettség teljesíthetőségéről és a korhatár emeléséről készülő tanulmányok;

8.) Tanulmány a kompetencia alapú, a szakképzés megkezdését lehetővé tevő felkészítőről;

9.) Tézisek és szakpolitikai javaslatok megfogalmazása;

10.) Az eredmények ismertetése és megvitatása a fenti célcsoporttal.

Várható eredmények

• 1 db. „Tanulmányfüzet”, mely tartalmaz rövid helyzetképet, külföldi példa tanulságait és téziseket és szakpolitikai javaslatokat.
• 1 db. „Szakpolitikai javaslatcsomag”
• 1 db. „Workshop”

Munkatársak

• Projektvezető:
  Mártonfi György

• A projektben résztvevő további munkatársak:
  Békési Kálmán
  Bodacz-Nagy Boróka
  Hordósy Rita
  Imre Anna
  Istenes Mónika
  Keller Judit
  Király Gábor
  Kurucz Orsolya
  Mészáros Dóra
  Németh Etelka Kitty
  Papp Gergő
  Péceli Melinda
  Simon Mária
  Szamosfalvi Zsuzsa
  Szanyi F. Eleonóra
  Tomasz Gábor