Kiadványok:

Ajánlások a minőségi iskolai infrastruktúra kialakításához Mit üzennek az oktatási épületek a jövő nemzedékeknek? Hogyan állíthatók a terek a nevelő-oktató munka szolgálatába? Hogyan segíti az épület kialakítása a különböző csoportok bevonását a tanulási folyamatba? Hol a helye az épületben a tanulónak, a pedagógusnak és a szülőknek? Hogyan tervezhetők fenntartható épületek? Hogyan segíthet az épület a település közösségformálásában? Hogyan tehető hatékonnyá az épület kialakítására, felújítására tett beruházás? Bővebben >>

Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója A könyv, amit a kezében tart az Olvasó, a változó, átalakuló iskoláról szól, amelyet számos kihívás ér a 21. században: olyan iskolákról írunk, amelyek válaszolni akarnak e kihívásokra, valamint az ő gyakorlatukban és a korszerű elméletekben egyaránt gyökerező koncepcióról, amely segíthet a válaszadásban. Hogyan válhat egy iskola adaptív, elfogadó intézménnyé? És legfőképp: miért váljon azzá? – erre kerestük a választ abban a kétéves kutatásban, mely bár lezárult, de az eredményeként megszülető elméleti koncepció nem lezárt: inkább továbbgondolandó. Bővebben >>

Az európai polgár kompetenciái - Az implementáció kihívásai és lehetőségei az oktatás világában

A kötetben bemutatkozó országok többségében – az Európai Parlament döntése óta eltelt rendkívül rövid idő (másfél-két év) alatt – jelentős lépések történtek a kompetencia alapú oktatás európai keretrendszerének implementációjára. Kiderül, hogy a – több helyen is élénk vitákat, nem egyszer ellenérzéseket is kiváltó – kompetencia ma már Európában sehol nem szitokszó, nem is varázsige, „csak” egy kulcsfontosságú eszköz az európai polgárok számára. A közvetlen helyi előzmények és az oktatási hagyományok sokféleségének, az implementációba bevont szereplői kör rétegezettségének, szélességének és aktivitásának megfelelően színes mozaik áll össze a kötet végére az „implementációs létra” különböző fokain álló tagállamokról. Bővebben >>

Az érettségitől a mesterképzésig – Továbbtanulás és szelekció

Az érettségi vizsga általánossá válásával egyre több fiatal tanul tovább felsőfokon. A rendszerváltás óta ugyan jelentős mértékben növekedtek a felsőoktatásba kerülés esélyei, ezek mértéke mind intézménytípusok, mind képzési szintek, mind a választott szakok szerint különböző, továbbá a bolognai képzési rendszer bevezetésével a felsőoktatáson belüli továbbhaladási utak is differenciálódtak. Bővebben >>

Az innováció hálózatai - Az iskolarendszer és az iskolamenedzsment új modelljei

A hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján az intézményi, helyi és rendszerszintű változások elősegítéséhez célszerű az érintettek partnerségére törekedni, és a párhuzamos erőfeszítések révén nyert tudást, valamint a működő gyakorlatok cseréjét a hálózatos működés lehetőségeivel támogatni. A meglévő tapasztalatok ellenére a hálózatokban zajló munka, különösen új hálózatok építése és működésük vagy növekedésük segítése, áldozattal járó kihívás a többség számára. A horizontális együttműködéssel járó erőfeszítések olyan befektetést jelentenek, amelyek számos közvetett hatáson keresztül és gyakran csak hosszabb távon „térülnek meg”. Bővebben >>

Az iskolák lehetséges szerepe az oktatáspolitikai döntés-előkészítésben

Vajon bővíthető-e az oktatáspolitikai döntéselőkészítés az iskolai tapasztalatok és tudás felhasználásával? A kérdés aktualitását többek között az adja, hogy a szakpolitikai célok az elmúlt években általában a nemzetek feletti szinten megfogalmazott diagnózisokból indultak ki, kevésbé figyeltek az intézmények tapasztalataira, belső útkeresésére. Az irányítók a rendszer alacsony „implementációs képességét” tették szóvá, az iskolák pedig úgy érzékelték, hogy a felülről indított kezdeményezések időnként túlterhelik a pedagógiai praxist. Bővebben >>

A szavak és a tettek

A kötetben leírt szavak az általános iskolai együttnevelésben tapasztalható tettekről szólnak. Az egyes tanulmányok elemzik a kutatás eredményeit az általános iskolában folyó együttnevelés hazai gyakorlatáról. Rávilágítanak az inkluzív nevelést elősegítő szakmai felkészülés hátterére, a sajátos nevelési igényű tanulók megjelenésének hatására a befogadó iskolák pedagógus-, szülő- és tanulóközösségeikre. Bővebben >>

Átmenet a tantárgyak között - A természettudományos oktatás megújításának lehetőségei

A kötet olyan tanulmányokat tartalmaz, melyek e célt két oldalról közelítik meg. Egyrészt tartalmilag, a már meglévő tantárgyi keretekből kiindulva, de megmutatva az együttműködés lehetőségeit. Másrészt olyan személyek és közösségek irányából, akik és amelyek a folyton változó élethelyzetek megoldását tekintik feladatuknak, és ehhez eszközként használják a tudás elemeit. A látszólag szemben álló tartalmi és kompetencia-központú kísérletek a gyakorlatban kiegészítik egymást. E tanulmányok gyakorlatias szemlélete ad reményt arra, hogy a szerzők tapasztalatait és ötleteit a kötet olvasói is hasznosítani tudják majd. Bővebben >>

Beiskolázás és továbbhaladás - Szabályozás és megvalósulási utak

A tanulók belépését az iskolarendszerbe, továbbhaladását az egyes szintek és képzési programok között az oktatásirányítás intézkedései a 2003–2008-as időszakban is több alkalommal érintették. Arról, hogy az egyes jogszabályok megalkotását, módosítását hogyan fogadják az iskolákat fenntartó önkormányzatok, maguk az oktatási intézmények, keveset tudunk. A kötet döntően interjúkra és esettanulmányokra épülő elemzéseiben ezért alulnézetből, azaz elsősorban helyi és intézményi szinten mutatja be az érintett szereplők reagálását, külön figyelemmel ezek hasonlóságaira és különbségeire. Bővebben >>

Erők és eredők - A pedagógusok munkaerő-piaci helyzete és szakmai továbbfejlődése: nemzetközi kitekintés és hazai gyakorlat

A kötet nyitó tanulmánya a pedagógusok foglalkoztatási és bérviszonyairól ad áttekintést, a következő három pedig a szakmai továbbfejlődésük hazai gyakorlatára fókuszáló kutatás eredményeit tárja az olvasó elé. Közismert, hogy a tanulói eredményesség legfőbb iskolai zálogát a minőségi tanári munka jelenti. Miközben ennek összetevőit egyre differenciáltabban tudjuk vizsgálni, a legjobbakat nem mindig sikerül a pályára vonzani, megtartani, illetve a gyakorló pedagógusok szakmai továbbfejlődését megfelelő hatékonysággal segíteni. Bővebben >>

Gondolkodás az oktatásról - Forgatókönyvek

A könyv kitűnő kiindulópontot jelent az oktatás jövőjéről szóló vitákhoz. Különösen izgalmasak azok a lehetőségek, amelyek megvalósítása nem lehetetlen, így például a hagyományos iskola átváltozása alkalmazkodásra képes tanulószervezetté. Ezen alternatívában a tanulás és a tudásmegosztás minden iskolapolgár feladata, miközben maga a szervezet az egyre gyarapodó tudás hordozójává és a benne tevékenykedők katalizáló közegévé válik. Ez egyben az iskolák fennmaradásának egyik lehetséges forgatókönyve is, amely egy új, élvezetes és eredményes működési mód élményét is adhatja. Hasonlóan izgalmas az iskola kitagolódását jelző jövőváltozat, mely az oktatás steril közösségi helyszínein túl a technológiával segített alternatív tanulási formákat, az interakciók lehetőségeit is képes kihasználni. Bővebben>>

Hány éves korig tartson a tankötelezettség? - Válaszkísérlet egy rossz kérdésre - Szakpolitikai javaslat A 18 éves korra emelt tankötelezettség teljesülése és (mellék)hatásai

2009 nyarától a TÁMOP 3.1.1 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” 7.1.1-es elemi projektje az 1996-os törvénymódosítással 18 évesre emelt tankötelezettségi korhatár életbe lépésének első tapasztalatait, a legfontosabb szereplők ezzel kapcsolatos véleményét gyűjtötte össze és elemezte. Itt most csak a kutatás eredményeit, téziseit foglaljuk össze pontokba szedve, gyorsan áttekinthető formában. Ezt követően megfogalmazzuk azokat a javaslatainkat, amelyek a jelenlegi konfliktusos helyzet olyan megoldása felé vezethetnek, amely a társadalom, a szakma és a politikusok nagy többsége számára kívánatos: nevezetesen az alacsonyan iskolázott réteg arányának csökkentése, a jól foglalkoztatható rétegek nagyobb mértékű megjelenése a munkaerőpiacon, így a társadalom által eltartott inaktív csoportok visszaszorulása irányába. Bővebben >>

IKT mozaik - Kézikönyv pedagógusoknak a számítógép tanórai alkalmazásához

E kötet az információs és kommunikációs technológia (IKT) követendő iskolai alkalmazásainak gyűjteménye. Az elmúlt évek informatikai projektjeiben részvevő innovatív pedagógusok munkái alapján mozaikszerűen mutatja be az IKT-val segített tanórákat, projektmunkákat, módszertani tippeket, trükköket, ajánlásokat. A válogatás ösztönözni kívánja az olvasót, hogy újabb ötletekkel gazdagodva, a tanulók kíváncsiságára építve, bátran és lelkesen alkalmazza az IKT-t az iskolai élet mindennapjaiban. Bővebben >>

Innováció a tudásalapú gazdaságban - Az innováció hatásai az oktatásra és a tanulásra

E kiadvány fordításával bátorítjuk azokat, akik szerint még nem késtünk le arról, hogy az oktatás világában felvegyük a modern tudásközpontú társadalmak által diktált tempót, előtérbe helyezve az eredményességet, a méltányosságot, valamint a rendszer hatékonyságát szolgáló innovációs eszköztárat. Az innováció a tanítás-tanulás világában is nélkülözhetetlen, érinti az oktatási intézmények szervezetét, munkamódszereit, szolgáltatásainak kínálatát. Bővebben >>

Iskolaportrék - Iskolák az IKT-használat tükrében

PORTRÉK – 22 iskola képét mutatják az informatikai eszközök használatának tükrében. Iskolalátogatásaink során egy-egy napot töltöttünk minden intézményben: pedagógusokkal, vezetőkkel, tanulókkal beszélgettünk és órákat látogattunk. Megnéztük az iskola honlapját, a pedagógiai programot, és ahol van, ott az informatikai stratégiát is. Így születtek ezek az írások. Nem reklámszöveg egyik sem, és nem is kritika. A kötet nem kiválóságok, csúcsteljesítmények gyűjteménye, hanem változatos utak és állapotok csokra, amelyben sok iskola találhat újabb ötletet a fejlődésre saját helyzetének, lehetőségeinek és céljainak megfelelően. Bővebben >>

Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára

Azokban az országokban, amelyek az oktatást támogató kutatások, fejlesztések és innovációk fejlett rendszerével rendelkeznek, eredményesebb az oktatás, mint azokban, ahol fejletlen e rendszer. Az előbbi országokban jó minőségű kutatások támogatják a döntéshozatalt, folyamatosan fejlesztik az eredményességet szolgáló tudást, támogatják a helyi innovációkat, és sokféle beavatkozással próbálják jó irányba terelni az oktatás fejlődését. Ezekre mondjuk, hogy fejlett oktatási ágazati innovációs rendszerrel rendelkeznek. Bővebben >>

Letölthető Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára - Vezetői összefoglaló (magyar) Letölthető Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára - Vezetői összefoglaló (angol)Strategy proposal for the development of the Hungarian National Education Sector Innovation System Letölthető

Kívül-belül jó iskola Kötetünk nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy csokorba gyűjtse – az elsősorban napi gyakorlatot érintő – eredményeit egy olyan párbeszédnek, amely az oktatási épületeket tervező és felhasználó szakemberek (építész, kert- és tájépítész, intézményvezető, pedagógus és pszichológus) együttgondolkodásából indult. Többre azonban nem vállalkozhatott, mint hogy a „jó iskola” (esetenként óvoda) néhány jellemzője alapján elsősorban olyan példákat vázoljon fel, amelyek hazai körülmények között jöttek létre, vagy amelyek a magyar intézményekben is megvalósíthatók. A Tanító Tér projekt kutatásainak során feltárt minőségi kritériumrendszer adja a vezérfonalat a munkánk során megismert jó gyakorlatok bemutatásához. Bővebben >>

Korlátok között szabadon - Demográfiai folyamatok és helyi oktatáspolitikák

Az utóbbi két évtizedben az általános és a középiskolák működési feltételeinek alakulásában mind az oktatási kormányzat, mind a helyi önkormányzatok szerepet kaptak. A kettős irányítás akkor lehet sikeres, ha az önkormányzatok többségének oktatással kapcsolatos elképzelései a főbb kérdéseket tekintve egybeesnek a kormányzati szándékokkal, azokat iránymutatásnak érzékelve, alakítják ki helyi oktatáspolitikájukat, amelyhez megfelelő pénzügyi eszközökkel is rendelkeznek. Ilyen esetben az országos jogszabályok és a pénzügyi támogatások rendszere finoman tereli a helyi fenntartókat az oktatási kormányzat által elképzelt irányba.

Bővebben >>

Kulcskompetenciák komplex fejlesztése – Modellek és jó gyakorlatok

Napjaink oktatásával kapcsolatban gyakori szakkifejezés a kompetencia, illetve a kompetenciafejlesztés. Bár erről a tendenciáról és a hozzá kapcsolódó tanítási gyakorlatokról megoszlanak a vélemények, az kétségtelen, hogy a mai világban tanuló diákoknak más kihívásokkal kell megbirkózniuk, mint akár csak a tíz évvel ezelőtti tanulóknak. Ha az iskola támogatni szeretné a gyerekeket az új elvárásoknak való megfelelésben, az egyik lehetséges út, amit választhat, a kompetenciafejlesztés, illetve a komplex kompetenciafejlesztés. Egy egyszerű, hétköznapi példát említve, amikor vásárolunk egy boltban, egyszerre mozgósítjuk matematikai, olvasási, kommunikációs és – a terméktől függően – egyéb kompetenciáinkat. Az élet majd minden helyzetében – az ennél bonyolultabbakban különösen – szükségünk van kompetenciáink komplex alkalmazására.

Bővebben >>

Merre tovább? - Az iskolai integráció dilemmái

A kötet az elmúlt évek iskolai integrációs törekvéseivel kapcsolatos szakmai törekvéseket és azok eredményeit mutatja be. Az elemzések arra hívják fel a figyelmet, hogy az esélynövelő és hátránykompenzáló iskolai programok nélkülözhetetlenek a hátrányos helyzetű tanulók számára. E kezdeményezések alapvető feladata egyrészt mérsékelni e tanulók elfogadhatatlanul nagy mértékű iskolai kudarcait, másrészt elősegíteni azon tanulási útvonalak kialakítását, amelyek növelhetik e célcsoport iskolai és későbbi sikerességét.

Bővebben >>

Minden iskola kiváló iskola

A szerző úgy véli, a rendszervezetők feladata, hogy a reformnak ezeket az alkotóelemeit egységbe foglalják, és az adott iskolák mindenkori működési körülményeivel összehangolják. Egy ilyen vezetési szemlélet lehetővé teszi, hogy a rendszerszintű reform egyszerre lehessen általános és konkrét, azaz egy átfogó stratégiát kövessen, és ugyanakkor az egyedi és sajátos viszonyoknak is megfeleljen.

A „Minden iskola kiváló iskola” gondolatébresztő olvasmány intézményvezetőknek, az oktatás felsőbb szintű vezetőinek és irányítóinak, kutatóknak, oktatóknak és mindazoknak, akik az oktatás valamennyi gyerek javát szolgáló fejlesztése iránt elkötelezett érdeklődést éreznek.

Bővebben >>

Nyitott iskola – Modellek és jó gyakorlatok

Napjainkban – mind az egyes országok, mind a nemzetközi szervezetek szakemberei körében – egyre több szó esik az iskola megújulásának kérdéséről. A mai kor kihívásainak való megfelelés egyik lehetséges megközelítési módja az iskola „kinyitása” a társadalom felé. A nyitott iskola elképzelések megvalósulásának ma már számos hazai és nemzetközi példája működik, a kötet közülük mutat be néhányat, mégpedig nem elméleti, hanem praktikus megközelítésben.

Milyen formák, modellek lehetségesek az iskola zártságának feloldására, korlátai lebontására akár időben (például nem 45 perces tanórákban gondolkodva), akár megközelítési módban vagy tantárgyi szinten, akár iskolán kívüli partnerek (például szülők és társadalmi szervezetek) bevonásával? Milyen előnyei és nehézségei vannak e megközelítéseknek? Többek között e témákat járja körül a könyv.

Bővebben >>

Oktatás a határok mentén

A határ menti térségeket azzal a kettősséggel jellemezhetjük, hogy periférikusságuk hátrányokat hordozhat, ugyanakkor egy másik ország közvetlen közelsége a lehetőségek tárházát is jelentheti.

Jelen tanulmánykötet e kettősségre fókuszálva mutatja be a különböző határok mentén elhelyezkedő térségek társadalmi és oktatási helyzetét a hasonlóságok és különbözőségek kiemelésével, valamint vizsgálja az országhatárokon átnyúló oktatási együttműködéseket. A vizsgálat elsősorban az adott térség közép- és felsőfokú oktatására terjed ki.

Bővebben >>

Párhuzamok - kanyarok (Szakképzettek pályakövetése)

Mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalom elfogadott tényként kezeli, hogy az iskolából a munkába való átmenet az utóbbi évtizedekben a korábbinál sokkal komplexebbé vált. Ahelyett, hogy az iskola után közvetlenül elhelyezkednének kitanult szakmájukban, a fiatalok közül sokan eleinte másképp cselekednek: továbbtanulnak (felsőfokon, érettségit vagy új szakmát próbálnak megszerezni); ideiglenesnek gondolt (félállású vagy fekete-) munkát vállalnak, mellette esetleg tanulnak is; gyakran cserélnek álláshelyet, és ezek az eltérő élethelyzetek a legkülönfélébb kombinációkban váltják egymást. Ugyanakkor kevés olyan hazai kutatás készült az utóbbi időben, amely az iskolapadból kikerülő, köztük a szakmát szerzett fiatalok pályakezdését vizsgálta volna. Ezt a hiányt igyekezett csökkenteni az a vizsgálat, amelynek legfontosabb eredményeit e kötet adja közre.

Bővebben>>

Pedagógusok a pályán

Az elmúlt időszakban több európai uniós program is foglalkozott a pedagógus hivatás különböző aspektusaival. E kötet a pedagógusszakma megerősítéséhez közvetlenül, ám egymáshoz csak közvetett módon kapcsolódó kiemelt projektek főbb érintkezési pontjait mutatja be, reményei szerint hozzájárulva ahhoz, hogy e fejlesztések egymást erősítő, egységes rendszerré álljanak össze. Elsőként a pedagógusképzéssel, -továbbképzéssel, a tanári munka értékelésével kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatási tanulságokat összegzi, elénk tárva a pedagógus munka minőségét lényegesen befolyásoló tényezőkhöz kapcsolódó elméleti alapvetéseket is.

Bővebben >>

Pillanatképek - Társadalmi partnerek az oktatásirányításban

A szakképzés-irányítást mindig is kettőség jellemezte, mert nemcsak az oktatás-, hanem a gazdaságpolitika is befolyásolta. Ez a kettősség az irányítás intézményeiben is megjelenik. Emellett az utóbbi időben az állam a gazdasági érdekcsoportokat is beemelte a szakképzés-irányításba, ami a hatáskörök és a felelősség megosztásához vezetett.

A kötet a magyar oktatási rendszer társadalmi érdekegyeztetés fórumait, tevékenységüket ismerteti, valamint bepillantást nyújt nemzetközi példákba is. Bemutatja a hazai civil- és szakmai érdekképviseleti szféra jellemzőit, történeti, szociológiai hátterét. Empirikus tapasztalatok alapján szemlélteti az országos, a köztes és a helyi szintű oktatásügyi érdekegyeztetést, középpontba állítva a civil-, illetve szakmai érdekvédelmi szervezetek ebben betöltött szerepét.

Bővebben >>

Sokarcú implementáció

A tanulmánykötet a TÁMOP 3.1.1 keretében a "Programfejlesztés és implementáció tapasztalatainak elemzése" című kutatás eredményeit mutatja be. Célja - az implementáció fogalmának, szintjeinek, folyamatának értelmezése mellett -, hogy minél sokrétűbben mutassa be a programcsomagok bevezetésének tapasztalatait a "követő" (HEFOP 3.1.3) iskolák körében. Ez a folyamat sok problémával, küzdelemmel járt, de fontos eredmények is születtek, melyekben nagy szerepük volt a pályázatban részt vevő iskolák vezetőinek, pedagógusainak és diákjainak. Mérleget készítettünk az elmúlt négy-öt évről, ahol a sikerek számbavétele mellett a kudarcok okait is megpróbáltuk megérteni.

Bővebben >>

Tanárképzős hallgatók a bolognai folyamatban (2010-2011)

A tanárképzésben érintett szereplők – oktatáspolitikai szakemberek, képzők, pályakezdőket alkalmazó iskolák, és nem utolsósorban a képzésben részt vevő hallgatók – számára jelentős kihívást jelentett a bolognai rendszer bevezetése. Az átállás folyamata pozitív és negatív tapasztalatokat egyaránt felhalmozott.

A kötet a Bologna-folyamat magyarországi bevezetésével kialakult tanárképzési rendszer belső világának bemutatására tesz kísérletet.

Bővebben >>

Tanulás hálózatban - Elméleti összefoglaló és gyakorlati tanácsok az eredményes hálózati tanulás megvalósításához

Milyen kapcsolat van hálózat és tanulás között? Miért fontosak az iskolai tanulás szempontjából a hálózatok? Jobbá tehetők-e az iskolák, és eredményesebb lesz-e az oktatás a hálózati tanulás által? Ha igen, akkor hogyan valósítható meg mindez?

Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik az elsősorban intézményvezetőknek, pedagógiai munkát segítő munkatársaknak, szakmai szolgáltatóknak és intézményfejlesztési szakembereknek – a TÁMOP 3.1.1 – keretében készült kiadvány.

Bővebben >>

Térségi Integrált Szakképző Központok - Adalékok az iskolarendszerű szakképzés intézményrendszerének átalakulásáról

és

Szakpolitikai javaslat a térségi integrált szakképző központok rendszere átalakításához

Az ezredfordulót követően a szakképzés-irányítás szembesült azzal a problémával, hogy a csökkenő volumenű szakképzés növekvő számú szakképző intézményben valósul meg. Fölösleges kapacitások és gazdaságtalanul kis tanulócsoportok voltak az intézmények többségében. A szétaprózottság miatt a technikai infrastruktúra egyenetlen színvonalú volt, összességében nem túl kedvező képet mutatott.

Kiadványunkban először a holland regionális képzőközpontokról összeggyűjtött információkat adjuk közre, ezt követően eddig még nem közölt csoportosításban mutatunk be néhány érdekes adatot a TISZK -ekről, a harmadik fejezetben a 2009 őszi kérdőíves felmérés eredményeit ismertetjük, majd az interjúk tanulságait foglaljuk össze.

Bővebben >>

Többcélú küzdelem – Helyzetképek a kistérségi közoktatásról

A többcélú kistérségi társulások egy 2004-ben alkotott törvény s az ehhez kapcsolt ösztönző támogatások révén váltak a közoktatás szervezésének egyik főszereplőjévé. A támogatások rendkívül hatékonynak bizonyultak: a társulások rövid három év alatt minden kistérségben létrejöttek. De mi történt valójában? Igazi vagy csak formális együttműködések alakultak? Javult-e az oktatás minősége? Többen jutottak-e magasabb színvonalú szolgáltatáshoz? Nőttek-e a rászorulók esélyei a kistérségek égisze alatt? Minderről a kötetben tíz, eltérő település- és társadalomszerkezetű, döntően vidéki jellegű kistérségben végzett kutatás alapján kapunk képet.

Bővebben >>

Út a munkaerőpiacra - speciális szakiskolákból

A rendszerváltást követő évtizedekben hazánkban is növekvő figyelem irányult a fogyatékossággal élő tanulók képzésére, későbbi munkaerő-piaci beilleszkedésének támogatására. Ez részben értékalapú, méltányossági kérdés, amelynek fontossága az Európai Unióhoz való csatlakozással megnőtt, részben pedig gazdasági, amennyiben az értéktermelő és adózó állampolgár az egész közösség számára hasznosabb, mint az inaktív, járulékokból élő. A különböző fogyatékkal élő diákok szakképzése speciális szakiskolákban zajlik. Az első írás ezen iskolatípus történetét és munkaerőpiachoz való viszonya változását mutatja be.

Bővebben >>