Hány éves korig tartson a tankötelezettség?

Válaszkísérlet egy rossz kérdésre - Szakpolitikai javaslat

2009 nyarától a TÁMOP 3.1.1 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” 7.1.1-es elemi projektje az 1996-os törvénymódosítással 18 évesre emelt tankötelezettségi korhatár életbe lépésének első tapasztalatait, a legfontosabb szereplők ezzel kapcsolatos véleményét gyűjtötte össze és elemezte. Itt most csak a kutatás eredményeit, téziseit foglaljuk össze pontokba szedve, gyorsan áttekinthető formában. Ezt követően megfogalmazzuk azokat a javaslatainkat, amelyek a jelenlegi konfliktusos helyzet olyan megoldása felé vezethetnek, amely a társadalom, a szakma és a politikusok nagy többsége számára kívánatos: nevezetesen az alacsonyan iskolázott réteg arányának csökkentése, a jól foglalkoztatható rétegek nagyobb mértékű megjelenése a munkaerőpiacon, így a társadalom által eltartott inaktív csoportok visszaszorulása irányába.

Ebben a rövid anyagban tömören fogalmazunk és érvelünk, a téma részletesebb kifejtését, téziseink, javaslataink melletti alaposabb érvelést a kutatás során készült anyagainkban, jelen kötet másik részében találhat az olvasó.

Letölthető / Megtekinthető

A 18 éves korra emelt tankötelezettség teljesülése és (mellék)hatásai

A kétezres évek első felétől szakmai körökben azt vártuk, hogy az oktatási kormányzatok megkezdik a felkészülést a 2008–2010 közötti időszakra, amikorra az 1998-ban iskolába lépő korosztály eléri, majd meghaladja a korábbi tankötelezettségi korhatárt. Nem így történt. Kormányok jöttek, mentek, de a tankötelezettségről szinte szó sem esett, a más országokban szerzett tapasztalatok áttekintése elmaradt. Olyan intézkedésről, amelyet ehhez kapcsoltak volna, nem tudunk. Azt lehetett tudni, hogy a fiatalok döntő hányadánál nem fog gondot okozni a megemelt tankötelezettség, hiszen a lakosság magasabb iskolai végzettséggel próbálja életesélyeit javítani. Még a szakiskolában tanulók fele-háromnegyede is az érettségi megszerzését tűzi ki célul. De azt is lehetett tudni, hogy lesznek olyanok, akiknek még az iskolában való megjelenés biztosítása is konfliktussal terhelt folyamat lesz, nemhogy fejlesztése. Azt is meg lehetett becsülni oktatási statisztikák és felmérések alapján, hogy egy-egy korosztály legalább 5 és legfeljebb 10%-ánál lesz problematikus az iskolázás. Ennyien voltak ugyanis, akik a 16 éves tankötelezettség idején már nem jártak iskolába 18 évesen. Ez évente nagyjából 5-10 ezer fő, egy évtized alatt 50-100 ezer. Ha képzésükkel kudarcot vallunk, döntő hányaduk bizonyosan munkanélküli lesz. Ez nekik maguknak is hatalmas teher, ahogy a társadalomnak is. Nagy tehát a tét.

Letölthető / Megtekinthető

A kötet megjelenését az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.1-08/1-2008-0002 számú, "21.századi közoktatás - fejlesztés, koordináció" című projektje támogatta.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.